• KONETT Team
  • SZERVEZET-FEJLESZTÉS
  • PROJEKT-MENEDZSMENT
  • TANULÁS ÉS TUDÁS
  • AJÁNLÁSOK
  • Happy Change!
  • Mo
  • Order form
  • REFERENCIA LISTA
  • Change Clinic Blog
  • ENGLISH
  • SENTINEL project blog
  • KONETT Team
  • SZERVEZET-FEJLESZTÉS
  • PROJEKT-MENEDZSMENT
  • TANULÁS ÉS TUDÁS
  • AJÁNLÁSOK
  • Happy Change!
  • Mo
  • Order form
  • REFERENCIA LISTA
  • Change Clinic Blog
  • ENGLISH
  • SENTINEL project blog
Search by typing & pressing enter

YOUR CART

2/9/2021 0 Comments

Show - a kultúra alapköve

A minap egy intézmény portásával beszédbe elegyedve megörültünk, hogy mindketten jobban szeretjük az amerikai focit (american football), mint a "rendes" focit (soccer). Egyre növekvő kisebbsége a magyaroknak rajongóvá válik. Én is egy erős másfél évtizede.
Ennek a mikro közösségnek az egyik legfontosabb napja minden év február első vasárnapján a Super Bowl (illetve egyre többünknek január második hétfője, a College Football nemzeti döntő).

A Super Bowl az amerikai lakosság (többségének) olyan, mint a levegő, az egyik legfontosabb életelem.
Ezért a jelenlegi járványhelyzetben is két dolog biztos volt: egyrészt, hogy nem jétszhatják üres nézőtér előtt (kb. harmad ház volt, 25 ezer fő), és hogy előtte, utána az emberek hatalmas tömegekben fognak mindent csinálni, ami a meccsel jár, kivéve a "távolságtartást".
Jóindulatúan feltételezhetjük, hogy mindennek ellenére minden egyebet megtettek a védekezésért :)

Ami szintén nem maradhat el, ha már a profi liga nagydöntője zajlik: az ún. half-time show (félidei műsor). Ami nem virtuális volt, mint a koncertek manapság, hanem élő. 
Amikor a koncert megkezdődött, összeszorult a gyomrom. A rengeteg ember, díszlet, hangtechnika, fényeffektusok, tüzijáték közben nem tudtam megállítani magamban a feltoluló kérdést: minek? Minek erre rengeteg pénzt pazarolni, és kvázi-ünnepi hangulatot kelteni, amikor halottak, betegek, társadalmi krízisek, gazdasági zuhanórepülések, munkanélküliség, kimerülő erőforrások jellemzik a mostani világunkat. Nem lehetett volna esetleg ezeknek a borzalmaknak kapcsán visszafogottan emlékezni, akár a szomorúságunkat megjeleníteni? A show tényleg annyira a kultúra része, hogy nem tudunk lemondani róla?

Igen, ez a sportesemény üzleti vállalkozás, tudom. 
A profiligában a sportesemény olyan, hogy a játék, a meccs csak egy elem - folyamatosan villognak, harsognak a kivetítők, helyszíni reklámok - a játékot pedig a tévé reklámszünetek legalább annyira struktúrálták, mint a meccs lefolyása.
Az állandó zörej elnyomja a gondolatokat. A helyszínen a folyamatosan üvöltöző műsorvezetők, és kivetítőkön pergő videók, a minden lehetséges szünetben daráló zene. A tévék előtt a minden szünetben folyamatosan ömlő reklámok. (A Super Bowlban ezekből sokkal több van, hosszabbak a kereskedelmi szünetek.) 
Az, hogy a zaj mikor rombolja szét az agyunkat, egyéni érzékenység kérdése. 
Az, hogy a show fontosabb-e minden másnál, kulturális jelenség - mindenki megfigyelheti magán, mennyire éli ezt át és azonosul vele.

Érzéketlennek tartottam ezt a félidei showt, és a meccsre aggatott reklám-áradatot. (Az egy külön téma, hogy a hirdetők jelentős része a járványhelyzetben felkapott témákat lovagolta meg - ezzel foglalkoznak üzleti és marketing elemzések.) Nekem jobban tetszett volna, ha abban tudnak megegyezni a felek, hogy legyen csendesebb szünet. 

Minden bizonnyal túlzó leegyszerűsítés azt mondani: egy év alatt semmit sem változott a pénzteremtés, a gazdasági növekedés, a kapitalizmus mint vezető érték.

​Ezek a fenti sorok lehet, hogy kissé zavarosak voltak. Fájdalom van bennem.

0 Comments



Leave a Reply.

    Author

    Szöveg:
    Nagy Péter.

    ​Grafika:
    Nagy Izabella RinoCheros

    Archives

    July 2021
    June 2021
    March 2021
    February 2021
    October 2020
    April 2020
    March 2020
    August 2019
    July 2019
    November 2018
    August 2017
    July 2017
    June 2017
    May 2017

    Categories

    All

Powered by Create your own unique website with customizable templates.