A tudás alapú gazdaság mellett manapság kifejlődik a tanulástársadalom gondolata és gyakorlata. Ez arra utal, hogy a körülöttünk zajló gyors és egyszerre zajló változásokhoz megfelelő tanulási folyamatok révén lehet új kompetenciákra szert tenni, alkalmazkodni és versenyezni.

Az egyén szintjén ehhez a korábbiakhoz képest korszerűbb tanulási módszerek alkalmazása és támogató környezet kialakítása szükséges. A szervezet számára a létrejövő új egyéni tudások, felismerések és tapasztalatok szervezeti tudássá alakítása (intézményesítése) nélkülözhetetlen a problémamegoldási és cselekvési képesség fejlődéséhez és ezzel az eredményesség javításához.

Az egyén (munkavállaló) és a szervezet (munkaadó) tudását rendszeresen ütköztetni kell, megosztani, összehangolni, hogy egymást kölcsönösen támogathassák. Egyik sem megy azonban magától: tudatos tervezés, szervezés, fejlesztés-támogató tevékenység szükséges e folyamatok működtetéséhez. Ennek kialakításában, fejlesztésében számíthatnak csapatunk tapasztalatára.

A személyes kompetenciák fejlesztéséért és a szervezeti tanulásért felelős felső- és középvezetők számára a tudás megfelelő menedzseléséhez szükséges fejlesztés-támogatás, vezetői tanácsadás igénybevétele, illetve szélesebb körben változásvezetési projektek, tréningek indítása egyre fontosabbá válik.

A személyes és szervezeti tudás fejlesztése nélkül az egyén is és a szervezet is lemarad, a gyorsan és nem kellően ismert módon változó környezetben megjelenő új megoldások azonosítása és megtanulása megkésik.

Az egyéni tapasztalatot, képességeket, ismereteket – amennyiben azok közös tudásként nem épülnek be a szervezetbe – magukkal viszik, széthordják a távozó munkatársak.

A tudásmenedzsmentre, tanulástámogatásra önálló osztályt, munkatársat nem alkalmazó szervezetek vezetőinek figyelme általában nem terjed ki a működésnek erre az egyre fontosabbá váló aspektusára.

Külső tanácsadók bevonásával a megszerzett új tudások intézményesítése – azaz tanuló szervezetté válás - reális céllá válhat.