• KONETT Team
  • SZERVEZET-FEJLESZTÉS
  • PROJEKT-MENEDZSMENT
  • TANULÁS ÉS TUDÁS
  • AJÁNLÁSOK
  • Happy Change!
  • Mo
  • Order form
  • REFERENCIA LISTA
  • Change Clinic Blog
  • ENGLISH
  • SENTINEL project blog
  • KONETT Team
  • SZERVEZET-FEJLESZTÉS
  • PROJEKT-MENEDZSMENT
  • TANULÁS ÉS TUDÁS
  • AJÁNLÁSOK
  • Happy Change!
  • Mo
  • Order form
  • REFERENCIA LISTA
  • Change Clinic Blog
  • ENGLISH
  • SENTINEL project blog
Search by typing & pressing enter

YOUR CART

4/12/2020 0 Comments

Prosperáló fejlesztés Amszterdamban

Utalva a néhány nappal ezelőtti - fánkváros - bejegyzésre, kezdjük el ismertetni, hogyan gondolták ki Európa egyik legnépszerűbb fővárosának fenntartható fejlesztését (a Doughnut modell alapján).

Tehát a külső gyűrű határa az a kilenc elemből álló feltételrendszer, amelynek meg kell valósulnia ahhoz, hogy az életfeltételeket természeti szempontból ne fogyasszuk el (ha túllépünk e szélen, a környezeti feltételekből "harapunk ki"). A belső határ pedig az a szociális alap és életszínvonal, amelyet mindenki állampolgári jogon kell, hogy birtokoljon (ha lepottyanunk erről a belső szélről, az emberek életének minőségét éljük fel). (Lehet, hogy nem donátnak, hanem bégelnek kellene nevezni a modellt magyarul? )

A prosperáláshoz, a terv szerint minden lakosnak 
egészségesnek, kompetensnek, összekapcsoltnak és felhatalmazottnak kell lennie.

Az egészségességet az élelem, víz, egészségügy és lakhatás minősége jelenti.
A kompetencia eszközei az oktatás, energia, jövedelem és foglalkoztatás.
Az összekapcsolódás elemei a mobilitás, közösség, digitalizáció és kultúra.
A felhatalmazás komponensei a társadalmi tőke, politikai beleszólás, diverzitás, béke és igazságosság.

Ezeket a terüelteket hét, az egyes körzetekben az önkormányzati stábok és a lakosság részvételével megtartott műhelymunkák is segítettek pontosítani. A célokat mérhetően is megfogalmazták.

Ami a környezeti kérdéseket illeti, a már korábban rögzített tervekben szerepel, hogy 2030-tól nem közlekedhet benzin- vagy dízelüzemű gépkocsi és motorbicikli a városban. 

A körkörös gazdaságot (nagyon leegyszerűsítve: a termelt javak élethosszának maximalizálást és a hulladék minimalizálást és mindennek a visszaforgatását), írja a mostani anyag, legkésőbb 2050-ig meg kell valósítani. Egy mutató: a széndioxid kibocsátás csökkentése az 1990-es szint 95%-ára (az épületek, közlekedés, elektromosság, ipar és kikötő fejlesztésekkel).

A projektben foglalkoznak a környező világra gyakorolt esetleges negatív hatások ellensúlyozásával. A város kikötője a világ 5 legforgalmasabbja közt van, a kakaóbabnak legnagyobb importőre. Az ennek kitermelése során fennálló igazságtalanságokat a város innovatív, méltányos üzleti gyakorlatokkal ellensúlyozza (átlátható ellátási lánc, fair chain - a termelt értékből minél több maradjon a kitermelés közelében, alapanyagok kutatása, amelynek kitermelése során nem alkalmaznak gyermekmunkát, a beszerzésekben a környezetbarát alapanyagok kötelezővé tétele stb).

Az egyes célokat hatás szempontjából globális, nemzeti, városi, környéki és lakóházi viszonylatban elemezték.

A fánk-gazdagág modellt a változási közvetítők (kisvállalkozások, közösségek, lakossági csoportok, vállalatok, kormányzat, oktatási intézmények) bevonásával dolgozták ki és ültetik át a gyakorlatba...

(a modell ismertetését folytatjuk....- emlékeztető: az előző bejegyzésben szerepelt az angol nyelvű összefoglaló)




Picture
0 Comments



Leave a Reply.

    Author

    Szöveg:
    Nagy Péter.

    ​Grafika:
    Nagy Izabella RinoCheros

    Archives

    July 2021
    June 2021
    March 2021
    February 2021
    October 2020
    April 2020
    March 2020
    August 2019
    July 2019
    November 2018
    August 2017
    July 2017
    June 2017
    May 2017

    Categories

    All

Powered by Create your own unique website with customizable templates.