Happy Change !

részlet egy hangfelvételből, amely valamilyen változásmenedzsment könyv (?) kapcsán született két, kezdetben higgadtan csevegő, majd egyre felszítottabb indulatba csapóan beszélgető szakember (?) között:

"Ember 1 (Sales-es?): Te fogsz beszélni a kiadványról. Mondd el a népnek, hogy mitől egyedi!
Ember 2 (Szerző) : Én írtam. Hosszú éveken át dolgoztam, ápoltam, fejlesztettem magamban, és...
E1: Ezt nehogy elmondd. Képzeld el, ha egy fércmunkának tartják majd, és kiderül, hogy éveken át írtad.
E2: Évtizedeken át (hangja elcsuklik)... 
E1: Látom, komoly érzéseid vannak vele kapcsolatban. Ebből átadhatsz valamit, az növeli a hitelességet.
E2: Mondjam azt, hogy elérzékenyülök, mert megírtam? 
E1: A szenvedélyt próbáld meg átadni, ami arra vezetett, hogy megalkosd.
E2: A szenvedély érdekel valakit? 
E1: Hatást kell gyakorolni! Ha közvetíteni tudod a lelkesedésed, a személyes érintettséget, hitet sugároz, az pedig előnyös lehet.
E2: Lehet?
E1: Ja. Hát hiteles emberből Dunát lehet rekeszteni.
E2: Én mitől lehetek hiteles, azon kívül, hogy arról hörgök, mi mindent jelent nekem, hogy ezt az anyagot megírhattam?!
E1: Anyagot? Miért ezt mondod? Ez nem tankönyv?
E2: Egy könyv és egy munkafüzet. A könyv olyan értelemben nem tankönyv, hogy tele volna mindenféle szakirodalmi hivatkozással, a munkafüzet viszont arra jó, hogy végigcsinálhassuk vele mindazt, ami a könyvben elméletben le van írva.
E1: Várjál már, ez túl bonyolult. Miért nem raktál bele mindent egy könyvbe? Minek kettővel vesződni?
E2: Tudod, más a műfajuk, az egyik leíró, a másik gyakorló... Ja, és van még egy kiegészítő füzetecske, amelyben három ember beszélget ...
E1: Jól van , ne folytasd, csak nehogy erről kezdj el beszélni, mert elalszanak az első mondatnál. Egyáltalán mi a túróról szól az a valami?
E2: A szervezeti változtatásról.
E1: Jézus Isten! Nem tudtál valami izgalmasabb témát kitalálni? 
E2: Nekem ez elég izgalmas.
E1: És az olvasónak? Annyira száraz a téma, hogy látom, amint a fejére esik a kötet, mikozben a kanapén olvassa, és betörik a homloka.
E2: Ha kindlen vagy ipaden olvassa, akkor nem.
E1: És kinek kellene ezt elolvasni? Ha azt mondod, mindenkinek, felnégyellek.
E2: Most mit idegeskedsz? 
E1: Azon, hogy a saját begyöpösödött agyaddal gondolkozol, nem a fogyasztóéval. Tedd nekik izgalmassá, érdekessé, értékessé! Ébressz bennük vágyat, akarják olvasni!
E2: És gyakorolni... Az a lényegesebb talán...
E1: Tehát az a legfontosabb üzeneted, hogy tudnak gyakorolni? A holtfáradt emberek, akik munka után örülnek, ha fedettpályás kalaplengetésen kívül nem kell semmit csinálniuk, pláne gyakorolniuk...
E2: A gyakorlás a munkájuk része...
E1: Mitől lesz nekik értékes? Mi az, amit más nem tud? Mitől érdekesek a te gondolataid...
E2: ...és modelljeim..
E1: Szent Isten!
E2: ...és gyak... bocsánat... feladataim...
E1: Állj már le ezzel a sok semmitmondó, érdektelen részlettel. Te nem tudod magadat eladni ! 
E2: Ö... ö...
E1: Mondj már valami értelmes indokot, hogy mitől lesz vonzó ez a cucc !
E2: Én hiszek benne!
E1: Miben?
E2: Hogy  az emberek jobbak lehetnek tőle.
E1: Nem bírom !! Áááááááááá! Voááááááá !!!

(.....dulakodás, bútortárgyak felborulása, kiáltozás, sikítás hallatszik.)

(A folytatásban kiderül, jelentkezik-e még a Szerző (?)