Hamarosan... avagy: anti-marketing

​Uramisten!
Már megint egy könyv, amelyik okoskodik és megmondja, mit, hogy csináljak. Már megint az derül ki, jobbnak kell lennem valamiben, és nem vagyok az. Márpedig csakis rajtam múlik, hogy az legyek, mert minden lehetséges.
Mit állít a könyv? Azt, hogy a szervezeti változtatás során érdemes az emberek boldogságára is figyelni. Nem kötelező. Lehet máshogy is, de ez a könyv azt a hitet közvetíti, hogy nem érdemes. 
Nos. Te is tudod, én is tudom, hogy minden árunak vagy szolgáltatásnak a célközönségét meg kell határozni. Ha egy könyvet írsz, mert valami – tudás, történet, üzenet, ezek kombinációja – kikívánkozik belőled, ki ez a célcsoport? Ha horrort írsz vagy a veseműködés rejtelmeiről értekezel, netán főcsővezetékek működését elemzed, akkor könnyű dolgod van. Ám mit mondjál egy olyan könyvről, amelyik a szervezetek változásaival foglalkozik? 
Egyet garantálhatok, tőlem nem fogod azt hallani, hogy minden lehetséges és minden csak rajtad múlik. Ha ezt várod, csukd be a könyvet (mármint képletesen, mert e-könyv).
            Én arra jutottam, hogy nem is teszek úgy, mintha marketing törvényszerűségek alapján rád tudnék itt most mutatni, hogy ha ez meg ez vagy, akkor ez a könyv neked igazán fontos, akkor hidd el, ez aztán végképp neked szól! Annyit tudok mondani jó lelkiismerettel, hogy ha szervezetben dolgozol, ha vezető vagy, ha döntéseket hozol, vagy ha értelmes ember vagy, akit érdekel, hogy lehet szervezettebbé tenni a változások kezelését – olvasd el, amit írok. Mi baj érhet? Maximum elalszol és legalább hozzásegítettelek egy jó kis pihenéshez. Ám az is lehet, hogy találsz valami izgalmas gondolatot, valamit, amivel egyetértesz vagy éppen vitatkozol, ami cselekvésre sarkall, és elkezdesz valamit kipróbálni – az én gondolataim inspirálására.
A könyvben szereplő beszélgetőtársaim közbeszólnak:
Az Öreg: Akkor tehát, mondod, te inspirálni akarsz és ily módon a célcsoportod az, azok, akit, akiket inspirálni lehet. Hm, köszönöm, hogy segítettél, van benne valami. Akkor még azt mondd meg, mitől függ, hogy valakit lehet-e inspirálni. Ja, ez könnyű, mondod, ha nyitott és érdeklődő az illető, és keresi a választ bizonyos szervezési kérdésekre... Na, ez már kezd kicsit bonyolódni. Márpedig az is marketing alaptétel, hogy legyen egyszerű. Mi? Minden! 
Bambi? Szerintem ez nem ilyen egyszerű. A szervezeteket emberek alkotják és minden, ami emberekkel kapcsolatos, bonyolult. Azaz, nézőpont kérdése, ha távolról nézem, egyszerű, ha közelről, bonyolult. Ebbe most ne menjünk bele,majd később. Tudsz annyit várni? Akkor hurrá, a könyv célközönsége vagy, az, aki nem akar azonnali válaszokat, gyors megoldásokat, azzal egy hullámhosszra tudunk kerülni.
Dudu: A marketing alapokhoz visszatérve, az ideális fogyasztót kellene megtalálni. Most mit mondjak? 45 éves, nő, két gyermekes anya, középvezető, tud angolul és szeret sportolni? Vagy aki szereti az embereket? 
Az Öreg: azt is el kellene mondanom, mit várhatsz ettől a könyvtől, ha elolvasod? Például: azonnal tizenkét használható módszert próbálhatsz ki és mindenképpen legalább tíz százalékkal nő a személes hatékonyságod... Mire jó egy könyv? Elolvasod és megcsinálod a gyakorlatokat (ha vannak benne). Valamire következtetsz, egyetértesz vagy nem a szerzővel. Ha elkezded megcsinálni azokat, amiket írok, akkor jobb lesz neked? Remélem, igen, de garantálni nem tudom. Ha akarod, akkor viszont azt mondhatom, de igen, biztosítalak róla.
Dudu: És még boldogok is legyünk? 
Bambi: Mi a fene az a boldogság? Ráadásul, ha a munkahely vagy a munka kifejezéseket halljuk, sokszor ilyenek jutnak eszünkbe: időtlen robot, rabszolgaság, hazudni kell. Ja, egyébként is minden elpusztul hamarosan.
Az Öreg: A boldogság definíciója most nem annyira érdekes, mindenki értsen rajta, amit akar, de a szervezet akkor boldog, ha a benne lévő emberek azok. Az egyéni boldogság sok mindentől függ, arra képesnek is kell lenni, és itt a személyiségjegyek meghatározóak: mit lehet kezdeni azzal a vezetővel, munkatárssal, aki akkor se boldog, ha a cége 300%-kal túlteljesíti a nyereségcélokat, mert ő 310-nek örülne igazán; aki boldogtalan, mert ma csak 200 éhezőt tudott megetetni az intézmény, amelyik átlagban eddig csak 100-at tudott, de az illető a 210-zel jobban érezné magát; vagy azzal a valakivel, aki egy sikeres konferencia-előadás után sorban kapja a dicséreteket, gratulációkat, de ő azon kesereg, hogy az az egy ember, akinek a véleménye neki igazán számít, csak hümmögött és nem tűnt túl lelkesnek. Itt a szervezetnek változtatási teendője nincs sok, az illetők személyiségfejlesztésén lehet dolgozni, maguknak, ha akarnak, és ebben persze kaphatnak segítséget a szervezettől.
Dudu: És végül, mi is az a szervezet? Itt nem az emberi szervezetre gondolunk, hanem a munkavégzőre, és a rengeteg lehetséges tudományos meghatározás közül azt ajánlom, annyit vegyünk figyelembe, hogy minden (munka)szervezetnek tekinthető, ami 1) legalább két emberből áll, 2) munkavégzésre, tevékenységre jött létre, 3) kölcsönhatásban van a környezetével.
Bambi: Akkor már megvagyunk. Már csak azt kellene megmondani, mi az a változtatás. Talán eléggé pontos az a meghatározás, hogy a szervezeti változások közül a tudatosan végzett tevékenység változtatás. A CELP-M modell azt feltételezi azonban, hogy a változások embereket érintenek, tehát a szakmai, üzleti, folyamati változtatások emberekben fogalmazódnak meg, ők tesznek érte és értük van ez az egész felfordulás.