Érzelmek. És egy modell

Megint itt egy kis részlet - emberek beszélgetnek szervezeti dolgokról.
Azt mondták, hogy ez a harmadik kötetből van.
Olvasom:


"Az érzelmekről
 
“hárman próbálják
érzelemringatásom –
én, nem-én, isten.”
 
AZ ÖREG:
 
Minden emberi közösségben (és a szervezetek ilyenek), jelen van egyszerre az értelem és az érzelem. Mindenre, amit teszünk, ami történik velünk, érzelmi reakció is keletkezhet. Bármennyire is próbáljuk technikai dimenzióban megfogni a szervezeti történéseket – feladatok, határidők, információcsere, kommunikáció, adminisztrációs szabályok és folyamatok, nem is beszélve az ügyfélkezelésről, a csapatvezetésről, mégiscsak mindennél számolnunk kell az érzelmekkel. Azok kötnek igazán össze bennünket, amennyiben a másikban felfedezünk számunkra valami fontosat. Ettől aztán jobb lesz az együttműködés. Ellenben szétszakíthat minket a saját magunk túlzott fontossága, a mások felénk irányulása és egy felsőbb szellem viszonyítási alapja.
 
A LEÁNY:
 
Ha egy közösség engem nem fogad el, akkor nem tudok ott jó munkát végezni. Ha viszont nem ismerik el mindazt, amit én jól teszek annak érdekében, hogy előre mozdítsam a közös eredményeket, akkor nem fogok ott maradni.
 
 
A FIÚ:
 
Bennem az erősödött meg, hogy elsősorban önmagamért vagyok felelős. Akár tetszik, akár nem, egy életem van és azt én nekem kell elsősorban szabályozni.
 
AZ ÖREG:
 
Ám nem éppen a saját magunk fontosságának tudata viszi túlzásba az érzelmeinket is? 
 
 
…….."

A következő lap nincs meg. Ellenben kezembe került még valami.
AZÉRT MODELLEZZÉL IS MÁR, ÖREG! - ezt egy post-it-ra írták, alatta egy ábra. Ez az első kötetből való, azt mondják.
Csatolom: